mara salvatrucha kultusz

A Mara Salvatrucha (MS13) gengről már írtam korábban. Ahhoz a cikkhez, az ebben a blogban egyébként oly ritka, megjegyzés is született egy bloggertől.

Az MS13 egyrészt egy geng, ami az angol nyelvű szakirodalomban "criminal gang", amit magyarra úgy lehetne átültetni, hogy "bűnöző banda", de ez utóbbi a magyar nyelvben már sokrétű jelentéssel bír, ezért maradnék a geng kifejezésnél.
Az MS13 másrészt az ellenállás szimbólumává vált, aminek csak az egyik formája a bűnözés. A kirekesztettség, a sodródás, a társadalmon kívüliség közvetítődik az MS13 kultuszon keresztül.
Az MS13 harmadrészt a beilleszkedni képtelen etnikai kisebbségek számára is mozgalomszerű jelentőséggel bír. Ezt lehetne talán testvériségnek nevezni, ami már a magyar börtönvilágban is megjelent, Lauonda néven.
Az MS13-nak mindenképpen van politikai üzenete avagy koncepciója is, hiszen az elnevezés hasonlít az M26-7 mozgalom nevére és szimbólumaira. Az M26-7 Fidel Castro mozgalmának a betűjele, amit karszalagon hordtak a kubai kommunista forradalmárok. Érdekes lenne azon elgondolkodni, hogy ha a Szovjetúnió nem szűnt volna meg, mivé alakult volna az MS13 az egykori hidegháborús nagyhatalom támogatásával.
Az MS13 ugyanakkor egyfajta művészi megnyílvánulás is, egy olyan jelenség, ami versek, filmek, festmények témája lehet. Erre mutatnék most be pár példát, amit az egyik legjelentősebb, nem főirányú képzőművészeti közösségi oldalon, a jellemző nevű, deviantart-on találtam.

Egy meth nevű művész képe egy MS13 tagról. A kollázson lévő fotón jól láthatók a jellegzetes, gót betűs MS13 tetoválások. Egészen a hatvanas évek végéig a tetoválások nagy része az egész világon a börtönökben készült, és a tetováltság egyenlő volt a börtönviseltséggel. Ez természetesen a nagyobb méretű, nem kifejezetten művészi tetoválásokra vonatkozik. Az alkotó a kép jobb felső sarkába azt írta, hogy a képen lévő személyt őrültnek címkézik, és nem vesz róla tudomást a kormányzat. Az őrült (loco) kifejezés egyébként gyakran megjelenik a spanyol hip-hop dalokban, és a gengkultúrában is. Jelentése természetesen nem esik egybe a pszichiátriai "mentálisan sérült" kifejezéssel, hanem inkább "elszántat", "bolondot", "megszállottat", "vadbarmot", "állatot" jelenthet. Érdekes módon ezek a jelentések a köznyelvben is felbukkannak, amikor a többségi társadalom tagjai a börtönlakókról nyílvánítanak véleményt.

A La Mara Andra Sueltra kifejezés, az MS13 jelmondata, talán úgy fordítható le, hogy "la mara, gyerünk (csak) szabadon". A spanyol soltar igének azonban olyan jelentése is van, hogy "lazul", "felszabadul". Hogy a jelmondat üzete értehető legyen, talán úgy lehetne átültetni magyarba, hogy "salvatrucha, hú de laza". Természetesen itt a laza szónak a szleng értelmén kell elgondolkodni. A lazaság, hűvösséget, közömbösséget is jelent ilyen szempontból, mint az angol cool, ami a nyolcvanas évek hiphop világában gyakran felbukkant, gondoljunk csak LL Cool J-re. Budapesten mellesleg a kilencvenes évek elején az SDO mellett a BCOOL teg volt a leggyakoribb graffiti ikon, amit a metrókocsikon lehetett látni. A hiphop és a graffiti is rendkívül sokat kölcsönöz a szubkultúrából, a deviáns életvitel szimbolólumaiból és művészi önkifejezéssé válik. Ez a hatás minden bizonnyal kölcsönös.

A fenti képet JuartLittle készítette. A képen számos szimbolikus kommunikációt láthatunk. Az ördögszarvakat, amik szintén az ellenállást jelentik. A harmadik szem helyén lévő, kisméretű MS13 tattoo azt közli velünk, hogy a szabad szemmel látható dolgok csupán illúziók a társadalomban, a valóság, az igazság, mind erkölcsileg mind érzelmileg a szubkultúrákban rejlik. Említést érdemel még a koponya is, ami a halálig tartó hűséget jelenti, és az egyi igazi börtöngeng legfőbb sajátossága is. Valódi igaziság az állami igazságszolgáltatás ellen. Figyelemre méló a Motörhead logóval való hasonlatosság. Érdekes párhuzam ez, hiszen a logó a nyolcvanas években leginkább a motoros gengek tagjainak hátán szerepelt, és a sex and drugs and rock 'n' roll mozgalom egyik ikonja ma is. E melett természetesen a képből láthatóan sugárzik a macho szellemiség, ami az alak feje körül mintegy glóriaként jelenik meg. A szexualitás, a gengek és az ellenállás egyik másik impozáns ikonja, a Biohazard nevű NYHC zenekar énekese, Evan Seinfield, aki felnőttfilmek gyakori szereplője is volt, valamint az OZ című börtönsorozat Jaz Hoyt nevű szereplője. Látható, hogy az MS13 olyannyira népszerűvé vált, hogy szinte betört a popkultúrába.

3Triangles képe, a jellegzetes kéztartással és kalasnyikovokkal. A kéz-jelbeszéd az amerikai gengek speciális kommunikációs eszköze, amellyel a rendőrséget igyekeztek a kezdetekben kijátszani, mert képesek az ujjaikkal akár betűszavakat formálni. Ma már ezek a jelek inkább az identitás jelképei, és szintén a popkultúra részévé is váltak. Ilyen szempontból a gengek területhasználati stratégiái - véleményem szerint - nyelvészeti és kognitív pszichológiai megközelítsében is vizsgálhatók. Egyértelmű ugyanis, hogy a hiphop egyfajta nyelvújító mozgalom, ami ugyanolyan részletes eszköztárral bír, mint a szépirodalom, avagy a hiphop a szépirodalom egyik része. A kézjelekkel való kommunikáció pedig az agy nyelvi központjaival más jellegű kapcsolatot teremt, mint a beszéd.

Egészen romantikus megvilágításba helyezi az M13-at a fenti, ez a valószínűleg mobiltelefonnal lefényképezett rajz, amit VitruvianDisaster egy tanórán készített, feltehetően unalmában. "Szeress vagy halj meg." - valószínűleg sok középiskolás diák gondolkozik hasonlóképpen. A nőalak pisztolyt tartó karján jelenik a Mara Salvatrucha tetoválás.

Végül egy olyan kép, ami egyszerre naiv és egyedi, grooserySTORE-tól.

Előadás az ELTE ÁJK, Kriminológiai TDK Börtönkörében

Gengek a börtönben

Publish at Scribd or explore others: Presentations Academic Work crime racism

Lemeszelt börtönfirka is "előhívható"

Ez a falfirka egy részletesen kidolgozott kamiont ábrázol. A börtön személyzete lemeszeltette, de a tinta halványan átütött a mészen (a lilás foltoknál), és egy fotós programmal a kép láthatóvá "vált".

Svoboda - Szabadság: Cseh börtönfirka

Egykori sorkatonák firkái az ágydeszkákon: hasonlóság a börtönnel

Az alábbi képek egy magyar börtön raktárából kiválogatott ágydeszkákról készültek. Az ágyakat egy katonai laktanyából selejtezték le, és a megkapták a börtönök. Az ágyakkal érdekes "falfirkák" érkeztek a börtönbe a külvilágból, és a múltból (2000-2002), hiszen a sorkatonaságot már régen eltörölték. Mivel a laktanyák is "totális intézmények", nyilván észrevehetünk sok hasonlóságot a börtönbeli falfrikákkal, de vannak nagyon speciális sorkatonasági falfirkák, mint például azok, amelyek a bevonulás hónapjára utalnak (november, augusztus, február, május). Érdekes lehet a katonai falfirkák tanulmányozása a börtön szempontjából is: megtudhatjuk belőlük, hogy mik a fiatalkorú (nem jogi értelemben) személyek legfőbb bánatai, vágyai a zárt intézetben. Érdekes speciálisan magyar nemzetkarakterológiai következtetéséket is le lehetne vonni ezekből a "munkákból". Az alábbi fényképeket Schuckertné Sz. Csilla küldte nekem. Ezen a képen a "Veled vagyunk whiskey-s" felirat akár naiv társadalomkritika is lehet, ahogy a fiatalok szinte tradicionálisan tiltakoznak a fogyasztói társadalom ellen, vagy akár lehetne ez a magyar "betyárszimpátia" is, ami anno Ruzsa Sándorral szemben is megnyilvánult. Lehet azonban társadalmi tudatosság is, egyfajta öntudat az elit törekvéseivel szemben. Végre van valaki, aki képes kijátszani a rendőrséget, a bankokat, a biztonsági őröket, és képes elmenekülni. Az Ambrus Attila iránti rokonszenven nyilván számos társadalomtudós és döntéshozó elgondolkozhatott. Itt azonban nem erről van szó. Ambrus Attila jelenleg is az egyik legtöbb társadalmi figyelmet élvező fogvatartott hazánkban, és nagy hírt kavart a Gyorskocsi utcai rendőrségről való szökése. A laktanyabeli ágydeszkafirka nyilván ebben az időben készült. Ambrus akkoriban a "lelépés", "megpattanás" vagy a "dobi" szimbóluma lehetett. Mindenképpen érdekes társadalomkritika a "nem vagyok senki, nem tudok semmit, beállok rendőrnek" felirat. Nem volt ugyanis személyes oka a készítőnek a rendőrség ellen ilyen kijelentést tenni, hanem inkább azt érzékelhette és érzékeltette, hogy az igazságszolgáltatás szerinte gyenge lábakon áll Magyarországon.
"Ne búsulj, ha csalódsz egy lányban, 30 golyó van egy tárban" - ez a versike egyértelműen a laktanyában is jelentkező szexuális depriváció kinyiltkoztatása, azonban lírai, és sok szempontból naiv. A fiatal felnőttek gondolkodásában a párkapcsolat még majdnem teljesen egyenlő a szexuális kapcsolattal, ami nélkülözi az igazi, érett intimitást, és akadályokkal való együttes megküzdés igényét, ugyanis fiatal felnőttkorban még sokkal fontosabb az egyéniség megtalálása. Azért is naiv a versike, mert a hadseregben nem létezik olyan kifeleyzés, hogy golyó, legfeljebb "skuló" vagy "lőszer". A skuló a töltény szlengje, míg a lőszer a katonai szakzsargon. Az informális network a szleng használatát követeli meg, míg a hivatalos a zsargont, tehát csak vagánykodás lehet a versikében szereplő golyó szó. A versike ritmusa és rímei művészi hajlamra utalnak. Ilyen szintű kitárulkozás a börtönben lehetetlen. Nem igaz tehát, hogy a magyar hadsereg néha szörnyűbb volt szociális értelemben, mint a börtön. Azaz a magyar hadseregben szolgálatot teljesítő sorkatonák morális nívója semmiképpen sem volt hasonlítható a börtönlakókékhoz. Ennek okait most nem részlezetem, mert eleget írtam róla ebben a blogban. Az a tergo (hátulról) ábrázolt női akt magáért beszél. Elfojtásra, agresszióra, kisebbrendűségi érzésre, kudarcra utal, azoban ez a rajz mégsem olyan brutális, mint a hasonló börtönbeli rajzok.

A fenti kép is szexuális deprivációra utal, azonban a "legyél büszke, hogy a J2-be alszol!! Nagy híre van ennek a körletnek" felirat egy masszív közösség helyszíni identitására utal, azaz nagyon hasonlít a gengjelenségre. Az SS szimbólum felbukkanása gyászos képet fest a társadalmunkról, és hajdani sorkatonai kiképzés hatékonyságáról. Feltünően érdekes, hogy egy honvédelmi bázison a magyar társadalomra végzetes csapást mérő gyilkológépezet szimbóluma szerepel akár falfirka formájában is. Szélsőségesen megosztott társadalomra utal ez a jelenség. Ugyanolyan képletet látunk itt, mint a börtönöknél: a társadalmi problémák a zárt (totális) intézetekben előbb bukkannak fel, mint az utcán. A fenti rajz bizonyíthatóan 2002 előtt készült, amikor még nem lehetett látni a szélsőjobbot az utcákon.

És végül, ezen a képen rovásírás és a "Justice for Hungary" felirat szerepel. Maga a szlogen merőben anakronisztikus, hiszen angolul az igazi magyar ember számára semmi értelme sincs annak, hogy "igazságot Magyarországnak". Arról nem is beszélve, hogy maga a kijelentés nyelvisége amerikanizáció. Az előző kép értelmezéséhez hasonló kontextusban, az irredenta (és még így is meglehetősen torz) firka jelenléte a katonai körleteken szintén riasztó kórképet fest a társadalomról, sőt, ha figyelembe vesszük, hogy a börtönökben éppen ellenkező előjelű firkákat lehet találni, akkor a helyzet kifejezetten veszélyes.

Az állampusztai nap és az arc a Ferenciek terén

A fenti képen egy állampusztai zárka falán található festmény látható, míg alul egy budapesti graffiti a Ferenciek teréről, a 7-es busz Buda felé tartó megállójából.

Először a nap szimbolikáját értelmezhetjük a fogvatartott festményén. A mitológiákban a nap a monoteizmus, azaz az egyistenhit gyökere. Míg a nap hiánya az alvilágba való lesüllyedést jelenti. Esetünkben a párhuzam teljesen egyértelmű: a fogvatartott a börtönben poklot jár, önarcképet fest az adott társas közegben. A japán szimbolikában a nap a hőst és az alvilág pusztítóját együtt jelképezi, olyan személyt, aki új világrendet hoz. A rab tehát harcosnak tekinti magát, aki bizonyítani akar: azt akarja elhitetni a külvilággal, hogy valamit meg kell változtatni, mert a társadalom rossz, a társadalom bezárta őt. A nomád mitológiákban - ami párhuzamos lehet a gengekkel és a roma szokásokkal - a naplovagok minden esetben a sötétség harcosai.

Carl B. Gacono és J. Reid Meloy The Rorschach Assessment of Aggressive and Psychopathic Personalities‎ című könyvükben egy Karen nevű fiatal bűnöző lány esetében a nap motívumnak egészen más forrását fedezték fel. A történet nagyon rímel a fenti rajzzal. Karen anyja 12 éves korában meghalt. A lány apja szerint az anya volt a nap, körülötte bolygott ő mint az apa, és az anya távozása után nem volt több fény a világban. Karent az apja 15 éves korában orálisan megerőszakolta, és ez a történés traumatizálta a lányt, nem sokkal később meztelenül táncolt a házuk tetején, majd az ablakból levizelte a szomszédait, és innen indult el a bűnözői karrierje. Az orális erpszak közben az apa szemében a nap ragyogott, mondta később a mindenre elszánt Karen. Lehetséges tehát, hogy a nap megjelenése a börtönben a traumatizálódott erőszak megélését és feldolgozási kísérletét jelenti.

Tudnunk kell azonban, hogy a fenti rajz a börtönben szolgáltatásként született, és egy menő zárkában található, ahol egy fogvatartott megrendelésre készítette a képet. A bolygók, az űr és nap is, a börtönben több rajzon felbukkanó szimbólum. Saját véleményem szerint mindezek a kábítószerekkel is kapcsolatban állnak. Hiszen a fenti kép szürreális és fenyegető, azaz trippes.

Ezek után tegyünk összehasonlítást a kép fenti kép között.

Spontaneitás

A börtönben készült kép egy ajtó fölé készült, alapos műgonddal, színes tempera festékkel. A börtön dolgozói próbálták felhívni a rabok figyelmét, hogy ne fessék ki egyedi módon a zárkáikat, de aztán mégis engedélyezték a festmény megmaradását. A kép akár több napig is készülhetett.

A buszmegállói kép elkészítése talán két percet vett igénybe, és feltünően jól használja ki a rendelkezésre álló helyet, és könnyed a vonalvezetése. Azért kellett ilyen gyorsan csinálni, mert nyilvános helyen van, és sok ember láthatja, és nagy a lebukás veszélye. Azonban jóval spontánabb.

Művésziség

A börtönben készült falrajz inkább archetipikus, és a kidolgozás akkurátussága figyelemre méltó. A rajz egyébként a börtöntetoválásokra jellemző nonfiguratív elemekből épül fel. Minőségileg azonban mindenképpen felülmúlja a börtönbeli falfirkák általános sztenderdjeit.

A buszmegállóban készült képet festékszóróval készítették, és a vonalvezetés nagyon határozott, ugyanakkor könnyed, szinte látszik a képzőművészi képzettség a képen. A rajz egyedi, és nem archetipikus, azaz nem sűrítmény, és nem nehezedik rá nyomás.

Gyakorlatiasság

A börtönrajz felhőit minden bizonnyal már jól begyakorlott mozdulatokkal kellett elkészíteni, ugyanígy a kontúrok kiszínezése is gyakorlatról tanúskodik, hiszen nincs rontás, minden a helyén van. A rajz rendeltetés szerű. Nem engedi maga a börtönrendszer, a hivatalos jogszabály, de a zárkán belüli légkör szinte megköveteli.

A városi firka egy fényreklám műanyag felületén van, azaz a rendeltetés ellen harcol némiképpen. Mégis a művészi értéke, a tartalma jóval több, mint a mögötte esetleg felbukkanó tömegreklámoké. A fogyasztói társadalom elutasítása, a kívülállás az a legfontosabb motívum, amit itt felfedezhetünk.

A falfirka és a börtönrajz tehát egyaránt deviáns és egyaránt konformista, azonban más-más modalitásokban az, ahogy feltehetően az alkotók is azok.

Láthatjuk, hogy a két rajz eltér a kidolgozottságában, a szabadságában, a spontaneitásában; viszont egyezik a harcos szellemiségében és a kívülállásában. Egy kocsmabeli beszélgetés során azt mondhatnám, hogy a börtönrajz ugyanakkor sokkal betegebb. A végkövetkeztetés az lehet, hogy a börtönben lévő személyek patologikus értelemben is rosszabb helyzetben vannak, mint a szabad emberek, és ennek az elsődleges oka a társas közeg, másodlagos oka pedig a társadalom. Az egyéni okok nem olyan jelentősek, mint gondolnánk, és az egyéni okokat soha nem ismerhetjük meg alaposan. (Talán erre nincs is jogunk.)