A képen a következő felirat látható: "Kinyírni, lemészárolni, üsd, vágd a magyart, ne félj a cigányoktól." Egy magyar börtönben található, többször lefestett, de többször ismét felvésett, és megerősített falfirka. A jelentése, és a felírás célja bizonytalan.
A fenti falfirka nagyon homályos, azonban jelenleg a társadalomban élesen él, és egyre gyakrabban hallható, hogy a cigánybűnözés tagadása a bűnüldöző szervek naivitására és álszentségére utal. Véleményem szerint a cigánybűnözés szót nem a "cigány" szó miatt nem szabad használni, hanem a megbélyegző volta miatt. Ha túl sokszor használjuk ezt a szót, az általános iskolás gyerekek is elkezdik használni. Ez utóbbi azért veszélyes, mert az általános iskolákban is kiéleződött a magyar-cigány ellentét. Maga a szóhasználat tehát provokatív.
Miért?
1. Azzal, hogy azt mondjuk, hogy "cigánybűnözés", azt a nézetet támogatjuk, hogy "az összes cigány bűnöző". Ez nem igaz.
2. A "cigánybűnözés" szóval azt is sugalljuk, hogy a cigányok ellen fel kell lépni, mert bűnözők. Ez az állítás nem helyes, mert csak a bizonyítottan bűnöző cigányok ellen lehet igazságszolgáltatási eszközökkel fellépni.
3. A "cigánybűnözés" szó kudarcot is hordoz magában, mert, ha a második vélekedés igaz, akkor az azt jelenti, hogy a többségi társadalom (jelesül a magyar) más eszközökkel nem volt képes kezelni a helyzetet. Nem volt a többségi társadalom olyan erős, hogy képes legyen a romákat más eszközökkel felzárkóztatni, azaz a magyar többségi társadalomban nincsen kohézió.
4. A "cigánybűnözés" kifejezés egyes radikálisokat arra sarkallhat, hogy megtámogassák a rasszista kijelentéseiket és tetteiket. Látjuk, hogy az egész rendszer labilis, kiegyensúlyozatlan lábakon áll.
5. A helyzetet tovább rontja, ha a rendvédelmi szervek állományába tartozó emberek is hírdetik a "cigánybünözéssel" kapcsolatos nézeteiket. Még súlyosabb, ha a munkájuk lényegének, és küldetésének a cigánybűnözéssel való leszámolást látják. Ezzel a vélekedéssel a rendvédelmi szervek működésének lényegét ássák alá, ugyanis ezek a nézetek nem a rendet szolgálják, hanem az uszítást és a feszültségkeltést.
Sajnos a magyar rendvédelem a fenti öt ponton már túl van. A rasszista gondolkodás a fenti öt pont első pontjánál fennakad, és a személyes sérelmeit vetíti bele a véleményeibe. Azt hiszi, hogy ami vele megtörtént, az mással is ugyanúgy megtörtént. Az ilyen nézetrendszerű személyek természetesen egy helyre tömörülnek, és megtámogatják egymás vélekedéseit.
Egy idő után ezek a nézetek kijelentésekké és tettekké alakulnak. Esetleg igazságtalanság éri a romákat egyes igazságszolgáltatási aktus közben. Megalázzák, megbántják, a származásuk miatt szidják, tegezik, nem veszik emberszámba, lehülyézik és így tovább. És aki ezeket már egyszer megette, a rendszer részese lesz, és nem tud kiszállni többé.
Hogy ez hogyan alakulhatott ki, arra számos tudós ad magyarázatot: Walter O. Weyrauch, Sir Agnus Fraser, Prónai Csaba vagy Tarján G. Gábor és Bólyai János.
A fenti felirat azért jelent meg egy magyar börtön belső falán, mert a romák érzik magukon az előítéletet, és érzik, hogy a helyzet egyre kiélezettebb lesz, és egyre nehezebb lesz békés megoldást találni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése