Mivel ez a blog túlnőtte a kereteit, a Rendőrtiszti Főiskola hallgatóinak új oldalt nyitottam itt:
letölt
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fontos tudnivaló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fontos tudnivaló. Összes bejegyzés megjelenítése
2008. november 11., kedd
2008. június 4., szerda
Könyvbemutató és dedikálás
A L’Harmattan
Kiadó szeretettel meghívja Önt és barátait
Ránki Sára - Fliegauf Gergely :
Fogva tartott gondolatok
című könyvének bemutatójára.
Időpont: június 23-a, hétfőn délután 18 óra
Helyszín: A Kossuth Klub Nagyterme
Cím: 1088 Budapest, Múzeum utca 7.
A könyvet a Szerzők az Ünnepi Könyvéten is dedikálják:
Időpont:
Kiadó szeretettel meghívja Önt és barátait
Ránki Sára - Fliegauf Gergely :
Fogva tartott gondolatok
című könyvének bemutatójára.
Időpont: június 23-a, hétfőn délután 18 óra
Helyszín: A Kossuth Klub Nagyterme
Cím: 1088 Budapest, Múzeum utca 7.
A könyvet a Szerzők az Ünnepi Könyvéten is dedikálják:
Időpont:
június 8-án 13-14-ig a Vörösmarty téren
a L’Harmattan Kiadó standjánál
(Váci utca 6-os stand)
2008. május 17., szombat
A Josef Fritzl ügy
A Josef Fritzl által épített pince alig különbözik egy börtöntől. Megtalálható benne a zsiliprendszer, ami azt jelenti, hogy a bejáratot csak több ajtón keresztül lehet megközelíteni, amelyek közül soha nem nyílhat ki kettő egyszerre. Kezdetben mozgáskorlátozó eszközöket rendszeresített benne Fritzl, amikor a lányát egy pórázon tartotta, és a pózár csövekhez volt rögzítve. A pincében négy ember élt hatvan négyzetméteren, azonban a pince csak 170 cm magas volt. Fritzl a rabjait maga gyógyszerezte, és programokat ő hozta létre számukra. A gyerekek a televízióból tanultak meg beszélni. A tévé volt a legjelentősebb kapcsolatuk a külvilággal. A foglyok bőre elszürkült, D vitaminhiányban szenvedtek, ezek a jelek is nagyon gyakran megfigyelhetők a börtönben lévő rabokon.
Egy börtönpszichológiával foglalkozó blog nem mehet el szótlanul az ausztriai Amstetten városban történt események mellett. 2008 májusában Josef Fritzl házából négy fogoly szabadult: Elizabeth Fritzl, a 73 éves elkövető lánya, valamint három közös gyermekük, akik közül a legidősebb 21 éves volt.
Josef Fritzl vérfertőző kapcsolatban állt a lányával, folyamatosan erőszakosdott vele, és 24 évig nem endegte ki a pincéből. A fogság idején Elizabeth a saját apjától több ízben megfogant, és hét gyermeknek adott életet. Közülük egy gyermek maghalt, három ugyanabban a házban, de két szinttel feljebb, Fritzl normálisnak tűnő otthonában nevelkedett; azoban a többi három személy nem láthatta a napvilágot egészen a szabadulásig.
Magyarországon is vannak szexuális bűnelkövetők a börtöneinkben, számszerű adatokról és néhány megfontolandó kérdésről már korábban írtam itt: letölt
Hogy mi fog történni Fritzl fogvatartottal, arról szintén még az eset előtt írtam itt: letölt
A feleség, a rokonság, a szomszédok, a hatóságok, és talán egész Amstetten és Ausztria állítólag nem tudtak semmit az esetről, amíg az ügy látszólag ki nem derült. Erre egy lehetséges magyarázat a bystander effect, azaz a Kitty Jenovese eset, amiről korábban írtam itt: letölt
A Josef Fritzl üggyel kapcsolatban ezeken túl még pár érdekes gondolat merülhet fel:
1. Siker vagy kudarc
Valahogyan a négy személy mégis képes volt megmenekülni a pincéből, és túlélni a gyötrelmeket. Azonban az osztrák állam, és talán az egész társdalom folyamatosan mentegetőzik és magyarázkodik az esettel kapcsolatban. A történetet úgy is fel lehetne fogni, hogy az ember mekkora hőstettekre képes, és mekkora hőstettet kell véghezvinnie, hogy szabaduljon a börtönéből. Az osztrák társadalmat a Natascha Kampsuch ügy miatt talán jogosan a kollektív amnézia vádjával illetik. (Nem a Fritzl ügy volt az első fogvatartásos szex bűnügy az elmúlt tíz évben Ausztriában, hanem a bécsi Natascha Kampsuch ügye, ami éppen ott történt, ahol 44-45-ben Rudolf Eichmann vezérlete alatt húszezer magyar zsidó lelte a halálát.) Számos esetben hibáztak az osztrák hatóságok, azonban a foglyok szabadultak. Az ügy vizsgálata még folyamatban van, azonban számomra döbbenetes, hogy senki sem veszi észre, hogy az áldozatok valójában fogvatartottak voltak, senki sem von párhuzamot a börtönök világával, és a börtönártalmakkal. Ránki Sára szerzőtársammal hamarosan ebben a témában fogunk egy könyvet publikálni.
2. Halálbüntetés és retribúció
Az áldozatokkal való együttérzés teljes mértékben érthető és átélhető. A Josef Fritzl iránt táplált bosszútudat is elfogadható, de semmiképpen sem engedhető meg börtönőrök körében. A börtön feladata az őrzés és a rehabilitáció, nem a társadalmi bosszútudat kifejtése. Ha a börtönök még mindig így működnének, semmiben sem különbözne a mai világ Eichmann korától. Hiretelen nagyon sok embertől lehetett hallani, hogy Josef Fritzl egy eltaposandó féreg, akit azonnal ki kell végezni. Ezek az emberek önmagukat szakértőnek vallják, és sajnos hiszik is. Érdekes, hogy a társadalom ennyire rosszul értesült a demokrácia és a közéleti béke alappillérjeinek fontosságáról, melyek közül talán legfontosabb a halálbüntetés és a kínzás tilalma. Az ügy gyanúsítottja jelenleg a St. Pölteni Bv. Intézetben van, és az intézet parancsnoka többször nyilatkozott a tévében a fogvatartott elhelyezési körülményeiről. Fontosnak tartotta az osztrák büntetés-végrehajtás, hogy garantálja és kommunikája a súlyos ügyben gyanúsított öregember személyiségi és emberi jogait. Nem konkrét jogaszabályokat kell citálni, hiszen azok sehol sem megfelelőek, hanem emberséggel kell megnyilatkozni olyan helyzetben is, ami a társadalom ellenszenvét válthatja ki. Ez egy börtönparancsnok számára hihetetlen kihívás.
3. Kultúra és társadalomtörténet
Figyelembe kell vennünk, hogy Magyarország hosszú ideig szoros államszövetséget alkotott Ausztriával, a két ország éghajlata, népessége, területe, és még számos más mutatója azonos. Kissé vakmerőség és hipokrita álláspont lenne azt hinni, hogy a magyar társadalomban nem fordulhat elő olyan eset, mint Amstettenben. A társadalmi tudatosság (pl. hogy mi az igazságszolgáltatás célja) és a kohézió (pl. a bűnmegelőzés nem csak a rendőrség feladata, hanem az önkormányzatoké, az iskoláké és még talán kocsmatulajdonosoké is) hazánkban nagyon gyenge lábakon áll. Vajon mi történne Magyarországon egy hasonló eset kirobbanása után? Itt, ahol szintén nem merünk arról beszélni, ami van. Rossz belegondolni.
4. Szexuális abúzus a börtönökben
Persze vannak, és mindig is lesznek olyan tabuk és traumák, amikről nem szívesen beszélünk. Aki komolyan foglalkozik a családon belüli erőszak témakörével, az nagyon jól tudja, hogy elkövetők korábbi áldozatok voltak. Így volt ez Josef Fritzl életében is, gyermekként az apja rendszeresen, naponta kékre-zöldre verte. Ez a múlt század negyvenes éveiben történt, ami Auszrtia történetében nem nevezhető aranykornak.
Aki komolyabban foglalkozik a börtönök világával, az tudja, hogy a fegyintézetek egyik nagyon markáns jellegzetessége az erőszak, ami rab és rab, továbbá a személyzet és a rabok között zajlik. A börtönökben vannak a gyenge emberek a legkiszolgáltatotabb helyzetben a világon. A börtönökben a rabok is büntetnek akkor, amikor az életellenes vagy a szexuális jellegű bűnlekövetőket kínozzák és gyötrik. Sajnos, ehhez nagyon gyakrana személyzet tevőlegesen is hozzájárul.
A börtönökben szexuális erőszak is van. Ez nagyon erélyes társadalmi jelenség, elég a keresőbe beírni, hogy „prison rape”, és máris rengeteg, többmillió találat jön fel. A börtönben lévő szexuálfogvatartottak is el vannak zárva a napfénytől, akár húsz évig is. Ausztriában, és más németajkú börtönökben akár a halálukig is. Más országokban ezeket a személyeket folyamatosan kínozzzák, megalázzák és gyötrik. Erről is csak látszólag nem tud az ország. Felettük is szemet hunyunk.
Josef Fritzl vérfertőző kapcsolatban állt a lányával, folyamatosan erőszakosdott vele, és 24 évig nem endegte ki a pincéből. A fogság idején Elizabeth a saját apjától több ízben megfogant, és hét gyermeknek adott életet. Közülük egy gyermek maghalt, három ugyanabban a házban, de két szinttel feljebb, Fritzl normálisnak tűnő otthonában nevelkedett; azoban a többi három személy nem láthatta a napvilágot egészen a szabadulásig.
Magyarországon is vannak szexuális bűnelkövetők a börtöneinkben, számszerű adatokról és néhány megfontolandó kérdésről már korábban írtam itt: letölt
Hogy mi fog történni Fritzl fogvatartottal, arról szintén még az eset előtt írtam itt: letölt
A feleség, a rokonság, a szomszédok, a hatóságok, és talán egész Amstetten és Ausztria állítólag nem tudtak semmit az esetről, amíg az ügy látszólag ki nem derült. Erre egy lehetséges magyarázat a bystander effect, azaz a Kitty Jenovese eset, amiről korábban írtam itt: letölt
A Josef Fritzl üggyel kapcsolatban ezeken túl még pár érdekes gondolat merülhet fel:
1. Siker vagy kudarc
Valahogyan a négy személy mégis képes volt megmenekülni a pincéből, és túlélni a gyötrelmeket. Azonban az osztrák állam, és talán az egész társdalom folyamatosan mentegetőzik és magyarázkodik az esettel kapcsolatban. A történetet úgy is fel lehetne fogni, hogy az ember mekkora hőstettekre képes, és mekkora hőstettet kell véghezvinnie, hogy szabaduljon a börtönéből. Az osztrák társadalmat a Natascha Kampsuch ügy miatt talán jogosan a kollektív amnézia vádjával illetik. (Nem a Fritzl ügy volt az első fogvatartásos szex bűnügy az elmúlt tíz évben Ausztriában, hanem a bécsi Natascha Kampsuch ügye, ami éppen ott történt, ahol 44-45-ben Rudolf Eichmann vezérlete alatt húszezer magyar zsidó lelte a halálát.) Számos esetben hibáztak az osztrák hatóságok, azonban a foglyok szabadultak. Az ügy vizsgálata még folyamatban van, azonban számomra döbbenetes, hogy senki sem veszi észre, hogy az áldozatok valójában fogvatartottak voltak, senki sem von párhuzamot a börtönök világával, és a börtönártalmakkal. Ránki Sára szerzőtársammal hamarosan ebben a témában fogunk egy könyvet publikálni.
2. Halálbüntetés és retribúció
Az áldozatokkal való együttérzés teljes mértékben érthető és átélhető. A Josef Fritzl iránt táplált bosszútudat is elfogadható, de semmiképpen sem engedhető meg börtönőrök körében. A börtön feladata az őrzés és a rehabilitáció, nem a társadalmi bosszútudat kifejtése. Ha a börtönök még mindig így működnének, semmiben sem különbözne a mai világ Eichmann korától. Hiretelen nagyon sok embertől lehetett hallani, hogy Josef Fritzl egy eltaposandó féreg, akit azonnal ki kell végezni. Ezek az emberek önmagukat szakértőnek vallják, és sajnos hiszik is. Érdekes, hogy a társadalom ennyire rosszul értesült a demokrácia és a közéleti béke alappillérjeinek fontosságáról, melyek közül talán legfontosabb a halálbüntetés és a kínzás tilalma. Az ügy gyanúsítottja jelenleg a St. Pölteni Bv. Intézetben van, és az intézet parancsnoka többször nyilatkozott a tévében a fogvatartott elhelyezési körülményeiről. Fontosnak tartotta az osztrák büntetés-végrehajtás, hogy garantálja és kommunikája a súlyos ügyben gyanúsított öregember személyiségi és emberi jogait. Nem konkrét jogaszabályokat kell citálni, hiszen azok sehol sem megfelelőek, hanem emberséggel kell megnyilatkozni olyan helyzetben is, ami a társadalom ellenszenvét válthatja ki. Ez egy börtönparancsnok számára hihetetlen kihívás.
3. Kultúra és társadalomtörténet
Figyelembe kell vennünk, hogy Magyarország hosszú ideig szoros államszövetséget alkotott Ausztriával, a két ország éghajlata, népessége, területe, és még számos más mutatója azonos. Kissé vakmerőség és hipokrita álláspont lenne azt hinni, hogy a magyar társadalomban nem fordulhat elő olyan eset, mint Amstettenben. A társadalmi tudatosság (pl. hogy mi az igazságszolgáltatás célja) és a kohézió (pl. a bűnmegelőzés nem csak a rendőrség feladata, hanem az önkormányzatoké, az iskoláké és még talán kocsmatulajdonosoké is) hazánkban nagyon gyenge lábakon áll. Vajon mi történne Magyarországon egy hasonló eset kirobbanása után? Itt, ahol szintén nem merünk arról beszélni, ami van. Rossz belegondolni.
4. Szexuális abúzus a börtönökben
Persze vannak, és mindig is lesznek olyan tabuk és traumák, amikről nem szívesen beszélünk. Aki komolyan foglalkozik a családon belüli erőszak témakörével, az nagyon jól tudja, hogy elkövetők korábbi áldozatok voltak. Így volt ez Josef Fritzl életében is, gyermekként az apja rendszeresen, naponta kékre-zöldre verte. Ez a múlt század negyvenes éveiben történt, ami Auszrtia történetében nem nevezhető aranykornak.
Aki komolyabban foglalkozik a börtönök világával, az tudja, hogy a fegyintézetek egyik nagyon markáns jellegzetessége az erőszak, ami rab és rab, továbbá a személyzet és a rabok között zajlik. A börtönökben vannak a gyenge emberek a legkiszolgáltatotabb helyzetben a világon. A börtönökben a rabok is büntetnek akkor, amikor az életellenes vagy a szexuális jellegű bűnlekövetőket kínozzák és gyötrik. Sajnos, ehhez nagyon gyakrana személyzet tevőlegesen is hozzájárul.
A börtönökben szexuális erőszak is van. Ez nagyon erélyes társadalmi jelenség, elég a keresőbe beírni, hogy „prison rape”, és máris rengeteg, többmillió találat jön fel. A börtönben lévő szexuálfogvatartottak is el vannak zárva a napfénytől, akár húsz évig is. Ausztriában, és más németajkú börtönökben akár a halálukig is. Más országokban ezeket a személyeket folyamatosan kínozzzák, megalázzák és gyötrik. Erről is csak látszólag nem tud az ország. Felettük is szemet hunyunk.
2007. november 13., kedd
Börtönpszichológia esettanulmányok - Foucault szellemében
Michel Foucault (1926-1984)
A fenti bejegyzés címe persze nem nagyon stimmel, hiszen nem korrekt pszichológiai esettanulmányokat olvashatunk alább. Azok úgyis tele vannak olyan idegen szavakkal, amelyek alkalmazása évről-évre változik, és az ilyen esettanulmányok csak a pszichológus szakemberek számára mondanának valamit, továbbá még inkább távol tartanák az esetleg ide tévedő látogatót a börtönök világától. Maga Foucault is korholta egyébként a társadalomtudományokat azért, mert azok az embereket beskatulyázzák, és módszereket találnak ki a megfegyelmezésükre. Az általam képviselt "börtönpszichológia" mindamellett egyre inkább társadalomtörténeti ízt nyer, és ilyen szempontból nagyon fontosnak tartom a fogvatartó személyek által készített írások elemzését is.
A lentebb közölt táblázatban ugyanakkor kétfajta terminus technicusszal is találkozhat majd az olvasó. Egyrészt lesznek az írások között olyan szakmai kifejezések, ha tetszik, zsargonok, amelyek nagyon idegenek a szabad világban élő emberek számára, ugyanakkor a rabok és börtönőrök értik őket. Amennyiben az intelligenciát az adott társas közeghez való kreatív alkalmazkodásnak tekintjük, akkor bizony rájöhetünk, hogy néha a butának tatrott rab, és az otrombának vélt börtönőr nagyon is okos. Másrészt az elemzés oszlopban olyan neologizmák (teljesen új eredetű szavak, melynek egy részét én magam találtam ki), és latin eredetű idegen szavak vannak, amelyeket a pszichológus vagy a szociológus, esetleg a szociálpszichológus nevű hibrid egyén fog érteni; és a hallgatóim.
A hallgatóknak ebben a félévben az volt a feladatuk, hogy pszichológiai problémákkal küzdő fogvatartottakról írjanak egy rövid esettanulmányt.
Több, nagyon érdekes tanulmány érkezett, amelyekből részeket vágtam ki, és röviden elemeztem azokat. Így a hallgatók elolvashatják a többi esettanulmány részeit, illetve illusztrációkat találhatnak a tanulmányaikkal kapcsolatban.
Számos tanulmány mondatszerkesztési és helyesírási hibát tartalmaz, ezeket nem javítottam ki, mert nem a tökéletes írástudást tartom fontosnak, hanem a kurzus során elsajátított elmélet gyakorlati igazolását, amivel jó pár esetben találkozhatunk itt:
2007. október 17., szerda
Börtön és kábítószer speciális kollégium az RTF-en
A kubai Presidio Modelo börtön, ami öt darab panoptikon rendszerű körletből áll. 1931-ben építették, 6000 fogvatartott elhelyezésére. Itt raboskodott Fidel Castro is. Az épületkomplexum ma múzeum és kulturális központ.
A speckollról
A börtön és a kábítószer egyaránt a társadalom egyes tagjainak ellenőrzésére szolgál? A börtön a jogszabályok által jön létre, de alapvető börtönszabályok szerint működik, míg a kábítószer-problémának megvannak a sajátos szubkulturális szabályai, ugyanakkor az állam igyekszik a problémán jogszabályok által felülkerekedni.
A börtön kialakítása, fenttartása és működtetése a látható elit kezében van, ezzel szemben a drogok feletti ellenőzést a láthatatlan elit gyakorloja. Szétválasztható ez a két "elit"? Kísérletet teszünk Foucault és Mead elméleteinek ütköztetésére.
A foglalkozások dátumai:
1. 2007. október 9, 15:10 Első megbeszélés, "kulturális barangolás"
2. 2007. október 17, 15:10 Mi a börtön?
3. 2007. október 18, 15:10 Mi a drog?
4. 2007. október 25, 13:40 Börtönártalmak
5. 2007. október 26, 15:10 Drogártalmak
6. 2007. október 29, 15:10 Extrém börtöntörténetek
7. 2007. október 30, 13:40 Extrém drogtörténetek
8. időpont még nincs, Összefoglalás, tanulságok
Az előadások helyszíne: Rendőrtiszti Főiskola, Büntetés-végrehajtási Tanszék
Kapcsolat: bv@rtf.hu
illetve: itt
2007. szeptember 30., vasárnap
Empirikus totális intézmény kritika
Keith Farrington, a Whitman College szociológus professzoraÚj tanulmányt írok a totális intézményekről. A tanulmányban felhasználom Farrington kritikai megközelítését. Rendhagyó módon ezennel a tanulmány egyik alapja saját kutatás lesz. A módszerről a Fogvatartott gondolatok c. könyvben írok részletesen, amely talán haramosan tényleg meg fog jelenni. Íme egy kis ízelítő a készülő tanulmányból:
A strukturalista nyelvészet szerint a lényegi kommunikáció a tudattalanon keresztül zajlik. A nyelvészet ezen ága szerint a külvilágban található jelenségek akkor lesznek fogalmak, ha az egyén definiálja azokat. Az egyénben képződő fogalmak azonban minden esetben a társas közeg hatására keletkeznek. Hiszen valakitől megtanuljuk, hogy ez és ez a dolog micsoda, mire használjuk, kinek mi róla a véleménye, és ki hogyan viszonyul hozzá.
Igaz az is, hogy az egyénben a társas folyamatokon kívül is kialakulhatnak fogalmak, ez pedig az egyén kognitív szintetizáló tevékenységének köszönhető. A szociálpszichológia tudományának köszönhetően tudjuk, hogy még ez a folyamat is merőben társas.
Jung azt mondja, hogy az egyénben kétfajta tudattalan van. Van egy személyes és van egy kollektív. Ezen nézete volt az egyik, amely miatt szakítani kényszerült Freuddal. Mauss Jungnál is tovább megy, azt állította ugyanis, hogy az egyéni és a kollektív tudattalan között nincsen különbség.
Azok a dolgok, amelyek az egyénben nem nyernek fogalomszerű állapotot, azok kollektívek, és ezek a jelenségek azok tárgyak, amelyekkel az egyének ritkán találkoznak, vagy nem ismerik fel őket.
Ha megvizsgáljuk, hogy az emberek milyen tárgyak mibenlétével nincsenek tisztában, és a tárgyak körét társadalmi intézményekké, vagy még inkább szervezetekké redukáljuk, láthatjuk, hogy a börtönfogalom lesz az, ami az egyik legcsekélyebben tudatosult az emberekben. Hétköznapi nyelven szólva, az utca embere nem tudja, hogy mi a börtön, nem tudja, hogy hogyan viszonyuljon hozzá. Azaz az általános börtönfogalom kollektív.
Ebből a gondolatból kiindulva egész könyvet lehetne írni, ezt azonban most nem teszzük meg, hanem ismételten redukáljuk a kiinduló hipotézisünket, és a társadalomban kialakult totális intézmény fogalmat, amelyet Goffman írt le, és Farrington kritizált, vizsgáljuk meg a fogvatartottak által adott definíciókon keresztül.
A Rendőrtiszti Főiskola Büntetés-végrehajtás Tanszékén betöltött tanársegédi beosztásom lehetővé tette, hogy egyes börtönjelenségek fogvatartotti definícióit szinte országos lefedettséggel szerezzem be. A fogvatartottak például tiltott tárgyaknak adtak jelentést, amely fogalmak, mint látni fogjuk, merőben eltérnek jogszabályi terminustól. A jogszabályi szándék ellenében ezek a fogalmak a társadalmiságot és a társadalommal való kapcsolatot sugallják. A börtön jelent valamit, és ez a jelentés a példa kedvéért egy mentális térképen ábrázolható. A térképen a szimbólumok jelentését próbáljuk ebben a rövid tanulmányban megvizsgálni, és kísérletet teszünk – hogy a geográfiai hasonlatnál maradjunk – tektonikai elemzésre is.
Igaz az is, hogy az egyénben a társas folyamatokon kívül is kialakulhatnak fogalmak, ez pedig az egyén kognitív szintetizáló tevékenységének köszönhető. A szociálpszichológia tudományának köszönhetően tudjuk, hogy még ez a folyamat is merőben társas.
Jung azt mondja, hogy az egyénben kétfajta tudattalan van. Van egy személyes és van egy kollektív. Ezen nézete volt az egyik, amely miatt szakítani kényszerült Freuddal. Mauss Jungnál is tovább megy, azt állította ugyanis, hogy az egyéni és a kollektív tudattalan között nincsen különbség.
Azok a dolgok, amelyek az egyénben nem nyernek fogalomszerű állapotot, azok kollektívek, és ezek a jelenségek azok tárgyak, amelyekkel az egyének ritkán találkoznak, vagy nem ismerik fel őket.
Ha megvizsgáljuk, hogy az emberek milyen tárgyak mibenlétével nincsenek tisztában, és a tárgyak körét társadalmi intézményekké, vagy még inkább szervezetekké redukáljuk, láthatjuk, hogy a börtönfogalom lesz az, ami az egyik legcsekélyebben tudatosult az emberekben. Hétköznapi nyelven szólva, az utca embere nem tudja, hogy mi a börtön, nem tudja, hogy hogyan viszonyuljon hozzá. Azaz az általános börtönfogalom kollektív.
Ebből a gondolatból kiindulva egész könyvet lehetne írni, ezt azonban most nem teszzük meg, hanem ismételten redukáljuk a kiinduló hipotézisünket, és a társadalomban kialakult totális intézmény fogalmat, amelyet Goffman írt le, és Farrington kritizált, vizsgáljuk meg a fogvatartottak által adott definíciókon keresztül.
A Rendőrtiszti Főiskola Büntetés-végrehajtás Tanszékén betöltött tanársegédi beosztásom lehetővé tette, hogy egyes börtönjelenségek fogvatartotti definícióit szinte országos lefedettséggel szerezzem be. A fogvatartottak például tiltott tárgyaknak adtak jelentést, amely fogalmak, mint látni fogjuk, merőben eltérnek jogszabályi terminustól. A jogszabályi szándék ellenében ezek a fogalmak a társadalmiságot és a társadalommal való kapcsolatot sugallják. A börtön jelent valamit, és ez a jelentés a példa kedvéért egy mentális térképen ábrázolható. A térképen a szimbólumok jelentését próbáljuk ebben a rövid tanulmányban megvizsgálni, és kísérletet teszünk – hogy a geográfiai hasonlatnál maradjunk – tektonikai elemzésre is.
2007. június 21., csütörtök
2007. május 3., csütörtök
2007. április 11., szerda
Szakdolgozatok értékelése 2007
Általános tudnivalók a szakdolgozatvédéssel kapcsolatban
(a véleményekhez görgess lejjebb!!!)
Mi a szakdolgozatvédés?
- általános konzultáció
- szakmai vita
- információcsere
- tudományos fórum
Mi nem szakdolgozatvédés?
- a hibáink palástolása
- kérdezz – felelek vizsgaszituáció
- mentegetőzés
Mit tegyek?
- bemutatkozom, érthetően, világosan, és hagyok arra időt, hogy leírják a nevemet
(sokan lesznek még ott rajtam kívül, ezért ez nagyon lényeges)
- levetítem a power point file-t 10-15 percben
- megemlítem, hogy a konzulensem a következő kérdéseket tette fel…
- megkérdezem, hogy kifejtsem-e ezeket a kérdéseket
- ha a válasz igen, akkor nagyon röviden, egy-két mondatban elmondom a gondolataimat
- további kérdésre, észrevételre várok, esetleg a nézőket motiválom is egy utolsó kérdésre…
- előtte betelefonálok a tanszékre, hogy van-e
- laptop
- kivetítő
- vászon
- milyen formátumba vigyem a filet (CD is, pendrive is jó)
- előtte felrakom a fájlomat a laptop desktopjára, hogy csak egy elegáns klikkeléssel elérjem a diasorozatomat
Mit ne tegyek?
- ne magoljam be a szöveget
- ne olvassam fel a power point file-t, hiszen tudom, és igazából csak én tudom, hogy miről írtam, ezért szabadon beszélek inkább
- nem iszok vödörszámra kávét a védés előtti éjszakán, és nem is cigizek sokat
- ha vidékről, messziről jövök, nem aznap érkezem meg
- nem veszek fel szoros cipőt, nem kötöm a nyakkendőmet meg szorosan
- zsebkendőt tartok magamnál még a beszédem közben is, és ezt morzsolgatom
- ha elakadok, nem esek kétségbe, hanem a power pointra tekintek, és máris tudom hol járok
- ne higgyem azt, hogy az általam közölt javaslatok mindent meg fognak változtatni, és hirtelen minden meg oldódni
- ne sértődjek meg a kritikán, nem biztos, hogy rossz indulatú
- ha viszont olyan dologban kötnek belém, amit meg is tudok védeni, ne maradjak csendben
Powerpoint file
- egy oldalon általában 4-5-6 sor legyen (nem baj, ha több, de akkor a hallgatóság nem fog rád figyelni, hanem olvasni fog)
- a tréfás kép, mozgó ábra, stb. csak növeli a fájl méretét, lassabb lesz a vetítés, vagy le is fullad a gép – a kevesebb több
- a vicc a képernyőn nem elegáns, viszont a helyzet adta humor nem hátrány (pl. ha belegabalyodunk egy zsinórba, inkább üssük el egy hozzánk illő poénnal a helyzetet)
Speciális
- jelen lesznek a másodéves nappalis hallgatók
***
2007-es konzulensi vélemények
Csige János
Kiss Virág
Ignáczné Fazekas Melinda
Istvánov Szilvia
Kassai Károly
Lukács Erika
Marczi Csaba
Nagy Júlia
2007. február 26., hétfő
Témavázlatok 2007/2 félév
Közre adom itt is a büntetés-végrehajtási pszichológia c. tantárgy témavázlatait a 2006/2007-es tanév második félévére, az alábbiak szerint:
2007. február 11., vasárnap
Régebbi anyagok
A blogspot főoldal kezdett áttekinthetetlenné válni, ezért átszerkesztettem. Minden korábbi anyag új oldalon jelenik meg. Ezáltal az oldal könnyebben kezelhetővé vált, illetve a gyakrabban használt anyagokat könnyebben ki lehet nyomtatni.
Fontos tudnivaló, hogy a szemeszterek tananyagai az órákon leadott sorrendhez képest fordítva jelennek meg.
Teljes egészében felkerült az oldalra az első évfolyam második félévének tananyaga.
Majdnem teljes egészében felkerült az oldalra a második évfolyam második félévének anyaga. (Hamarosan a teljes.)
A harmadik félév második félévének anyaga az 2007. júniusában bővült fog a fiatalkorú fogvatartottak és a fogvatartott nők témával.
Megjelent a büntetés-végrehajtási pedagógia rövid honlapja:
bv. pedagógia
RTF gólyabál: RTF Gólyabuli 2005
Szervezeti események
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
