Favelák és börtöngengek

forrás: http://www.flickr.com/photos/ryansworldadventures/

A gengek urbanisztikai hatterével kapcsolatban még meg kell említeni, hogy a brazil és más dél-amerikai nagyvárosokban elszegényedett negyedek, favelák találhatók, ahol a brazil hatóságok szerint 1978 óta polgárháborús helyzet van. Ezekben a favelákban szintén fiatalkorú gengek uralják a rendet, a kábítószereket, a fegyvereket és a szerencsejátékokat; olyannyira, hogy a rendőrség sem nagyon merészkedik be ezekre a helyekre. A favelák teljes mértékben izolálódnak és szeparálódnak a többségi társadalomtól, és így tesz a társadalmi elit is: a São Paulo-beli Alphaville kerület húszezer, jómódú lakosa falakkal, szögesdrótokkal és börtönkapukra emlékeztető zsilipekkel választotta el magát a faveláktól. Alpahville-ben nem rendőrautók, hanem a biztonsági szolgálat gépkocsijai járőröznek. A favelákból tehát elvileg éppen olyan képtelenség kijutni, mint egy börtönből.
A slumosodás jelenségének tanulmányozásához nem kell annyira messze menni. Nem is olyan régen komoly aggodalmakat vetett fel az olasz rendőrség és a sátoros romák közötti viszály, valamint a roma slumok felgyújtása Róma külvárosaiban. A koppenhágai „little Mogadishu” negyed ugyanilyen kérdésekkel szembesíti a dán rendőrséget. Magyarországon is nagyon hasonló események tanúi lehettünk. Már nem nagyon emlékszünk a székesfehérvári Rádió utcai 11 alatti eseményekre, amikor a hatóságok 1995-ben egy roma telepet próbáltak felszámolni, és az intézkedéseknek széles társadalmi tiltakozás lett az eredménye. A 2006 október 15-én, Olaszliszkán történt tragédia máig borzolja[1] a társadalom idegeit, de említhetnénk a nyíregyházi Guszev Telepet, aminek egyébként börtönkapcsolatai is vannak, a miskolci Szondi Telepet, a budapesti Illatos úti Dzsumbujt vagy a VIII. kerületet.

[1] lásd: Ungváry Krisztián (2007) társadalomtudományi jellegű elemzését: http://www.fn.hu/hetilap/20061121/ungvary_krisztian_mi_kis/