2007. június 19., kedd

Szociodinamika a börtönben


A fenti ábrán egy zárka szociodinamikai modellje látható. A helyiséget mintha fölülről néznénk, láthatjuk, hogy tíz fogvatartott van benn a zárkában (sárga körök), akik az emeletes ágyaik (szürke téglalapok) mellett sorakoznak fel, amikor a nevelő (középső lila kör) egy körletfelügyelő (lila kör fentebb) kíséretével belép a zárkába, jelentést kér a fogvatartottaktól. A folyosón még jelen van egy nevelő, aki mondjuk, éppen egy másik zárkába megy be a levelekkel.
Magyarországon jelenleg e szerint a protokoll szerint zajlik a levélosztás, pusztán a szokásjog alapján. A zárkában tartózkodó két börtönőr között húzódik a nyitott ajtó, és bár a nevelő minden fogvatartottal képes felvenni a szemkontaktust, a biztosító körletfelügyelő nem. Az ábra bal felső sarkában lévő emeletes ágy tehát fedezésben van, és ott valószínűleg a magasabb státuszú rabok laknak. Természetesen az alsó ágyon az igazi menő. A legjobban szem előtt lévő emeletes ágy az ajtóval szemben van, itt lehet, hogy a legalacsonyabb státuszú rabok állnak. Máris láthatunk egy szociális értelemben dinamikus helyzetet: elvileg a raboknak egyenlő státuszuk lenne, de mégsem az.
Figyeljük meg, hogy a középső ágy mellett, jobb oldalon álló rab láthatja csak a folyosón sétáló másik nevelőt, ő tudja, hogy mi történik a zárkán kívül, tehát információtöbblete van a többi rabhoz képest, ami ismételten növeli a társas közeg dinamikáját.
Számos ilyen helyzetet fel lehet sorolni, ami pusztán a személyek elhelyezkedésén múlik. Azonban ezek mellett, az emberek között csoporton belüli interakciók is lejátszódnak a társas alapmotívumok (személyészlelés, megismerés, szelf-folyamatok, attitűdök, meggyőzés, vonzalom, függés, intimitás, agresszió, sztereotípia, társas befolyásolás stb.) mentén, és ezeket is a szociodinamika határozza meg.



Ezen az ábrán ugyanazt az elképzelt zárkát látjuk éjszaka. Az ajtó be van zárva, és a fedezékében öt fogvtartott tiltott magatartást folytat, tetoválják egymást. A börtöntetoválás tiltott cselekménynek számít, ezért a magatartás az ajtó fedezékében zajlik, és egyben megmutatja a zárkában azt a helyet, ami a tiltott cselekmények, - és így az erőszak helye - is. Természetesen a zárkában a legtöbb esetben van vécé, de ott kevés hely adódik a tiltott tevékenységre, amennyiben azt kettőnél több személy végzi.
A cselekményben nem résztvevő fogvatartottak az ágyaikon vannak.
Érdemes az ábrát olyan szempontból tanulmányozni, hogy a személyek közötti interakciók milyen intenzitással és milyen szekvenciákban zajlanak a fenti szituációban.




Ezen az ábrán is az elképzelt zárka látható zárkatorlasz idején (ágyakkal elbarikádozták a zárkaajtót, így a zárka szükség esetén sem nyitható ki). Konkrét szerepeket láthatunk:
Képviselők: azon személyek, akik irányítják a zárkatorlaszt, és a követeléseiket előadják a börtönszemélyzetnek. A vezető személy a tátikán keresztül kommunikál.
(Túsz)tárgyalók: A zárkaajtó másik oldalán a börtönőrök csoportja áll, ahol egy vagy több személy beszél a képviselőkkel. A két csoporton belül és között is rendkívüli feszültség van: a helyzet akár eszkalálódhat is, és a rabok túszul ejthetnek egy társukat, mert a zárkán belül is felborul az egyensúly.
Bizonytalan: Egy vagy több kívülálló fogvatartott, aki számos okból lehet bizonytalan: lehet, hogy fél, lehet, hogy beteg, vagy lehet az is, hogy nem ért egyet a többiekkel.
Fedezék: Látható, hogy a bizonytalan személy miatt a fedezék helye a zárkában máshova került. A társas dinamika megváltoztatta a társas közeget.
Védekezés: Pár fogvatartott az ablakokat is elbarikádozza, hogy a kintről érkező kommandó ne tudjon bejönni. Ők elvi szövetségei a képviselőknek, azonban nyilvánvaló, hogy alacsonyabb státuszban vannak.
Akciócsoport: A börtönépület tetejéről, kötéllel leereszkedő személyek. A többi börtönőr szövetségesei, azonban a két őrcsoport közötti kommunikáció ez esetben nehezített.

Nincsenek megjegyzések: