A különleges biztonságú körlet (KBK – nem jogi terminust fogok használni, de ezt a rövidítést) létrehozásának az a célja, hogy a kiemelkedően veszélyes fogvatartottakat elkülönítsük a többi fogvatartottól. E mögött is húzódik valamilyen szintű társadalmi akarat, hiszen az ilyen speciális börtönrezsim mögött mindig jogszabályoknak kell állnia, és amennyiben ez utóbbi nem tisztázott, olyan jelenségekkel találkozhatunk, mint Abu Ghraib.
Magyarországon – és más államokban – a KBK-k létrehozása során az alábbi elvek érvényesültek:
- az itt elhelyezett fogvatartottak nagy veszélyt jelentenek a társadalomra, őrzésüket szigorú körülmények között kell ellátni,
- a fogvatartottak elhelyezését folyamatosan felül kell vizsgálni.
Az első kitétel végül is az itt elhelyezett személyekre vonatkozik, a második tétel emberjogi aspektusú és inexorábilis (megkerülhetetlen).
Én magam képtelen vagyok a KBK-k funkcióját a fentiek szerint értelmezni.
1. Definiciós probléma
Érezhetjük, hogy a KBK-k létrehozása egyfajta „börtön a börtönben” szervezeti felépítést eredményez, ami sem gazdaságilag, sem pedig rendszerelméletileg nem hatékony. Éppen ezért minden esetben problémák merülnek fel a KBK-k finanszírozásával kapcsolatban, másrészt a KBK nem lesz arra alkalmas, hogy valóban és igazán elkülönüljön a börtönrendszertől, amelynek az eleme.
Példák:
- egy KBK fogvatartotti férőhely létrehozás költsége kétszerese egy rendes férőhelyének. Egy KBK férőhely létrehozási költsége a számításaim szerint jelenleg 20 millió forint. Egy húsz férőhelyes körleté akkor 400 millió forint. Ezek az adatok nem hivatalosak, és csak becslésen alapulnak; de a holland adatok szerint egy fogvatartott egy napi költsége kábé 150 EUR, míg a KBK-soké 600 EUR,
- mivel maga a KBK minden esetben a börtönön belül van, és valamilyen szintű differenciáció még a Pelican Bay börtönben is van, a KBK összefolyik a börtönnel. A személyzet tagjai is fluktuálódnak a börtönrendszeren belül, személyiségük (szelfjük) folyamatosságot és koherenciát követel meg, ezért azt fogjuk látni, hogy a társadalom implicit KBK definíciójának megfelelni képes személyek fognak a KBK-n dolgozni. Sok helyen a világban ehhez a definicióhoz éppen azok a külsőségek szükségesek, amit Zimbardo börtönkísérletében, vagy Abu Ghraib folyosóin láthattunk.
2. Mit jelent akkor a börtön?
Ha van KBK (márpedig van, és úgy-ahogy működik), akkor a börtön többi része mi? Nem igazi börtön? Nos, erre a naiv válasz az lenne, hogy az intézetekben működő összes rezsim adja ki az intézet rezsimprofilját, és ilyen szempontból a progresszivitás elvének megfelelően, a fogvatartottak a legpuhább rezsimtől egészen a KBK-kig helyezhetők el.
A fenti válasz nem axiomatikusan közelíti meg a börtönt, azaz nem a börtön valódi, tiszta funkcióját vizsgálja, márpedig a börtön valóságához hozzátartozik a kábítószer, a gengesedés és a fogvatartottak közötti erőszak.
A fenti ábrán ezt a problematikát vágytam szemléltetni. Véleményem szerint ugyanis a KBK-k létrehozásának elsődleges funkciója a fogvatartottak közötti erőszak csökkentése lenne. A világ számos részén – és a Pelican Bayban is – azok a fogvatartottak kerülnek ide, akik a legbalhésabbak, tehát szervezkednek, ellenszegülnek, gengvezérek stb. Elkülönítésükkel megvalósulhatna a többi fogvatartott védelme.
Nagyon gyakori probléma a börtönökben azonban széles e világon, hogy nehezen lehet egymástól elkülöníteni a bűntársakat. Nem a büntetőeljárás alóli kibúvásról van szó. A vallatás és a vallomástétel kisajtolása általában úgy történik, hogy a hírhedett fogolydilemma helyzettel a gyanúsítottakat egymás ellen játssza ki a nyomozó hatóság. Magyarán a bűntársak egymás ellen vallanak, és véres ellenséggé válnak, majd egy börtönbe kerülnek (bűntárs-szindróma). Nem lényeges itt, hogy nem egy körleten vannak, vagy nem egy zárkában, hiszen minimálisan a séták (szabadlevegőn tartózkodás) alkalmával találkozhatnak. Az összecsapás csak a kontroltól függ. Ha erős az őrzés, biztonságos lehet a séta. Azonban a séta biztonsága a börtönön belül még rengeteg tényezőtől függ:
- személyzet – fogvatartott kommunikáció,
- zárkaközösség,
- életkörülmények a körleten,
- a személyzet hozzáállása,
hogy csak a legfontosabbakat említsem. A gengesedés egyik lényegi faktora éppen a személyzet polarizációja, ezért nagyon veszélyes, ha a személyzet bármilyen szempontból megosztott. Ha megosztottság tapasztalható, minden személyzeti csoport körül saját vamzerhálózat fog megjelenni, és ezek a hálózatok egy idő után szervezkedni fognak egymás ellen.
A gengesedést szerencsére nem csak a személyzet polarizációja serkenti. Ilyen tényező a fogvatartottak származási helye is, ami már nálunk, Magyarországon is észrevehetően jelentkezik, és néha felül is írja a fentebb említett bűntárs-szindrómát. Az ilyen gengek szinte teljes mértékben függetlenednek a személyzettől. A teljes függetlenedés az excesszív személyzeti erőszak és a korrupció jelenségei miatt képtelenség, de a nem vamzerhálózat alapú geng harcászati szempontból kicsúszik a személyzet irányítása alól.
A KBK ugyanakkor a séta által áll a legszorosabb kapcsolatban a fogvatartott részéről a börtön többi részével. A séta is elkülönítetten zajlik, de a velős és tömör üzenetek (pl. fenyegetés, zsarolás, drogüzlet) az akár utcai gengektől látható kézjelekkel vagy apróbetűs csempészett levelek útján képesek átszivárogni a zárkaablakokon vagy a nem éppen törvénytisztelő őri személyzet kezén keresztül.
Magyarországon – és más államokban – a KBK-k létrehozása során az alábbi elvek érvényesültek:
- az itt elhelyezett fogvatartottak nagy veszélyt jelentenek a társadalomra, őrzésüket szigorú körülmények között kell ellátni,
- a fogvatartottak elhelyezését folyamatosan felül kell vizsgálni.
Az első kitétel végül is az itt elhelyezett személyekre vonatkozik, a második tétel emberjogi aspektusú és inexorábilis (megkerülhetetlen).
Én magam képtelen vagyok a KBK-k funkcióját a fentiek szerint értelmezni.
1. Definiciós probléma
Érezhetjük, hogy a KBK-k létrehozása egyfajta „börtön a börtönben” szervezeti felépítést eredményez, ami sem gazdaságilag, sem pedig rendszerelméletileg nem hatékony. Éppen ezért minden esetben problémák merülnek fel a KBK-k finanszírozásával kapcsolatban, másrészt a KBK nem lesz arra alkalmas, hogy valóban és igazán elkülönüljön a börtönrendszertől, amelynek az eleme.
Példák:
- egy KBK fogvatartotti férőhely létrehozás költsége kétszerese egy rendes férőhelyének. Egy KBK férőhely létrehozási költsége a számításaim szerint jelenleg 20 millió forint. Egy húsz férőhelyes körleté akkor 400 millió forint. Ezek az adatok nem hivatalosak, és csak becslésen alapulnak; de a holland adatok szerint egy fogvatartott egy napi költsége kábé 150 EUR, míg a KBK-soké 600 EUR,
- mivel maga a KBK minden esetben a börtönön belül van, és valamilyen szintű differenciáció még a Pelican Bay börtönben is van, a KBK összefolyik a börtönnel. A személyzet tagjai is fluktuálódnak a börtönrendszeren belül, személyiségük (szelfjük) folyamatosságot és koherenciát követel meg, ezért azt fogjuk látni, hogy a társadalom implicit KBK definíciójának megfelelni képes személyek fognak a KBK-n dolgozni. Sok helyen a világban ehhez a definicióhoz éppen azok a külsőségek szükségesek, amit Zimbardo börtönkísérletében, vagy Abu Ghraib folyosóin láthattunk.
2. Mit jelent akkor a börtön?
Ha van KBK (márpedig van, és úgy-ahogy működik), akkor a börtön többi része mi? Nem igazi börtön? Nos, erre a naiv válasz az lenne, hogy az intézetekben működő összes rezsim adja ki az intézet rezsimprofilját, és ilyen szempontból a progresszivitás elvének megfelelően, a fogvatartottak a legpuhább rezsimtől egészen a KBK-kig helyezhetők el.
A fenti válasz nem axiomatikusan közelíti meg a börtönt, azaz nem a börtön valódi, tiszta funkcióját vizsgálja, márpedig a börtön valóságához hozzátartozik a kábítószer, a gengesedés és a fogvatartottak közötti erőszak.
A fenti ábrán ezt a problematikát vágytam szemléltetni. Véleményem szerint ugyanis a KBK-k létrehozásának elsődleges funkciója a fogvatartottak közötti erőszak csökkentése lenne. A világ számos részén – és a Pelican Bayban is – azok a fogvatartottak kerülnek ide, akik a legbalhésabbak, tehát szervezkednek, ellenszegülnek, gengvezérek stb. Elkülönítésükkel megvalósulhatna a többi fogvatartott védelme.
Nagyon gyakori probléma a börtönökben azonban széles e világon, hogy nehezen lehet egymástól elkülöníteni a bűntársakat. Nem a büntetőeljárás alóli kibúvásról van szó. A vallatás és a vallomástétel kisajtolása általában úgy történik, hogy a hírhedett fogolydilemma helyzettel a gyanúsítottakat egymás ellen játssza ki a nyomozó hatóság. Magyarán a bűntársak egymás ellen vallanak, és véres ellenséggé válnak, majd egy börtönbe kerülnek (bűntárs-szindróma). Nem lényeges itt, hogy nem egy körleten vannak, vagy nem egy zárkában, hiszen minimálisan a séták (szabadlevegőn tartózkodás) alkalmával találkozhatnak. Az összecsapás csak a kontroltól függ. Ha erős az őrzés, biztonságos lehet a séta. Azonban a séta biztonsága a börtönön belül még rengeteg tényezőtől függ:
- személyzet – fogvatartott kommunikáció,
- zárkaközösség,
- életkörülmények a körleten,
- a személyzet hozzáállása,
hogy csak a legfontosabbakat említsem. A gengesedés egyik lényegi faktora éppen a személyzet polarizációja, ezért nagyon veszélyes, ha a személyzet bármilyen szempontból megosztott. Ha megosztottság tapasztalható, minden személyzeti csoport körül saját vamzerhálózat fog megjelenni, és ezek a hálózatok egy idő után szervezkedni fognak egymás ellen.
A gengesedést szerencsére nem csak a személyzet polarizációja serkenti. Ilyen tényező a fogvatartottak származási helye is, ami már nálunk, Magyarországon is észrevehetően jelentkezik, és néha felül is írja a fentebb említett bűntárs-szindrómát. Az ilyen gengek szinte teljes mértékben függetlenednek a személyzettől. A teljes függetlenedés az excesszív személyzeti erőszak és a korrupció jelenségei miatt képtelenség, de a nem vamzerhálózat alapú geng harcászati szempontból kicsúszik a személyzet irányítása alól.
A KBK ugyanakkor a séta által áll a legszorosabb kapcsolatban a fogvatartott részéről a börtön többi részével. A séta is elkülönítetten zajlik, de a velős és tömör üzenetek (pl. fenyegetés, zsarolás, drogüzlet) az akár utcai gengektől látható kézjelekkel vagy apróbetűs csempészett levelek útján képesek átszivárogni a zárkaablakokon vagy a nem éppen törvénytisztelő őri személyzet kezén keresztül.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése