2009. március 16., hétfő

Akkurátus fotorealizmus a börtönrajzon


A fenti rajz egy magyar börtönben készült, sokszorosították, majd egy fénymásolt naptárban jelent meg ismét, amit a fogvatartottak egymás között terjesztettek. A cselekmény egyáltalán nem ütközik semmilyen jogszabályba, azonban mégis érdekes, hogy a börtönben ilyen jellegű (erotikus) képek félig hivatalos fogvatartotti naptárként funkcionálhatnak. A kép eredetije nyilván egy fénykép volt a fotomodellről, amit a rendkívül tehetséges fogvatartott ceruzával lemásolt. Itt is jellemző a rendkívül kifinomult pontosság, és szinte minden részletre kiterjedő figyelem, amiből több dolog következhet.
1. A fogvatartottnak sok ideje van, és nyugalomban tudta elkészíteni a rajzot.
2. A fogvatartottanak jó megfigyelő képessége, türelme és kézügyessége van.
3. A másolt rajzokban megjelenő naiv jellegű vonalak és arányok egyáltalán nem jelennek meg ezen ezen a rajzon, mégis számos börtönjegyet visel magán a fenti kép: egyrészt a tarmalma alapján szexuális deprivációra utal, másrészt a vonalvezetés tetoválás-szerű, harmadrészt a satírozás és az árnyalás némileg (bár nagyon kevéssé) naiv.
A filmvásznon ábrázolt pszichopata archetípus (pl. a megrögzött bűnöző mint mozihős) is szintén mindig szinte ragyogó személyiség, rendkívül ápolt külsővel és finom udvariassággal, de ugyanakkor hideg és számító, perverz kegyetlenséggel, ahogy Hannibal Lecter figuráját figyelhettük meg a méltán népszerű Bárányok hallgatnak című pszicho-thriller sorozatban.
Felmerülhet a kérdés, hogy vajon a fenti kép alkotója is hasolnó személyiségű, avagy a média káros befolyása az, hogy esetleg olyannak tűnik, és ehhez hozzájárul a börtönlakókról alkotott előítéletünk? Talán az igazság valahol e kettő végpont között helyezkedik el.

Nincsenek megjegyzések: