2009. augusztus 10., hétfő

A cigánybűnözésről




Jellegzetes börtönbeli falfirka „A rózsa, ami egyszer elhervad.” felirattal. A készítője talán roma lehetett a váci börtönben. Sokszor figyeltem meg, hogy a romák szeretnek rózsákat rajzolni a levelekbe, a borítékokra vagy a börtönbeli tanáraiknak, nevelőiknek ajándékba.
A börtönvilágban a rózsa az ártatlanság szimbóluma. Csak egy orosz börtöntetoválásokról szóló könyvben olvastam erről, és még az a könyv is csupán fénymásolatban van meg nekem, nálunk még nem adták ki, ezért annál jobban őrizgetem valamelyik polcomon. A börtön ugyanis nem érdekel szinte senkit. Pedig érdekes világ.


Most, hogy ez a blog elismerést kapott, egyre nagyobb bennem a késztetés, hogy leírjam – röviden – a véleményemet arról amit manapság cigánybűnözésnek neveznek.
Már korábban is írtam erről a dologról, és nem is éppen fogtam vissza magam. Még a nagyon aktuális kislétai események előtt, a youtube-ra is felraktam egy rövid filmet a kérdésről, ahol igazán magyar nyelven, és egyszerűen próbáltam megfogalmazni, hogy miért is gondolom úgy, hogy a cigánybűnözés-fogalom egy agyrém.

Először szót szeretnék ejteni az identitásról, hogy kik is vagyunk mi, és minek valljuk magunkat. Már szinte unásig ismétlem saját magamat, amikor azt mondom, hogy a börtönben szinte nincsen identitás, nincsen szelf, nincsen olyan én vagyok, sőt még az a szabadság sincs, hogy „gondolkodom, tehát vagyok”. Nincs, mert a gondolathoz reflexió, visszajelzés kell, a gondolatot meg kell tudni osztani a másikkal, és erre nincsen lehetőség a börtönben. Ugyanis a börtönben az identitás minden oldalról fenyegetésnek van kitéve. Veszélyben vagyok, mert cigizek, mert akkor kölcsön kell kérem ,hogy legyen dohányom, de nem adnak egy az egyben kölcsön, hanem csak kamatra. Veszélyben vagyok akkor is, ha nem cigizek, mert mit képzelek magamról, hogy nem állok be a sorba. Ugyanilyen kérdés a gyúrok, nem gyúrok, a falcolok, nem falcolok, a spanoskdom, nem spanoskodom a börtön világában, és még sorolhatnám.

Goffman azt írta a stigmatizációról, hogy az az identitás elleni fenyegetés. Nem csupán az, amit hiszünk róla, hogy megbélyegzés. A stigma kihat az egész életre, még a múltra is, és folyton nyom, szúr, annyira, hogy jobban fáj, mint valami testi kín, de aztán az ember mégis tovább megy, és próbál létezni ebben az állapotban. Nem kérdéses, hogy a börtönben és utána a stigatizáció az, ami az egyik legmakacsabb és legvérszívóbb ártalom, amit az ember elszenvedhet. Azért gyűlölnek, aki vagy. Aki annyira önmagad vagy, hogy nem tudnád magadból kiszakítani, mert akkor meghalnál, vagy nem lézetnél tovább úgy, ahogy eddig felfogtad magad. Magyarul írok, de nagyon nezek és velősek ezek a gondolatok. A rabok mégis érteni szokták ezeket a szavakat.

Láttam én már a börtönben olyan fogvatartottat, aki ott éppen nem vallotta magát cigánynak, pedig nyilvánvaló volt, hogy az. Olyan embert is láttam, aki kopaszra nyírta a haját, gyúrni kezdett, és horogkeresztet tetováltatott magára, csakhogy mindenki számára bebizonyítsa, hogy ő nem cigány, pedig az volt.
Láttam olyan embert is, aki szerintem nem volt cigány, mégis annak vallotta magát a börtönben, hogy ne érje atrocitás a többi rab felől, és hogy spanja lehessen valakinek. Persze voltak olyan rabok, akik nem hittek neki, és kinevették.
Láttam olyan embert a börtönben, aki fekáliával kente össze magát, csak azért, hogy ne kerüljön olyan zárkába, ahol kannibál romák voltak, pedig ő maga is cigány volt. Őt is inkább csak kinevették, az őrök pedig megfogták, és lemosdatták, és elszállították egy másik helyre, ahol persze nem bújhatott ki az őt üldöző átok, a marime, alól.
De tovább megyek, láttam olyan romát a börtönben, aki melegnek adta ki magát, csakhogy jobban érvényesüljön. Festette a haját, pöszén beszélt, riszálta magát és átszababatta a rabruháját, hogy feszes legyen a fenekén. Egy egész szinten ő volt a rabok császára, nem lehetett megtörni a hatalmát. A szabadulása után pedig visszatért a gengsztervilágba. Ott is császár. Kabriókban jár, szőke nőkkel.
Olyan romát is láttam a börtönben, aki igyekezett titkolni a homoszexualitását, rémesen pattanásos volt az arca, és meghúzta magát, jól viselkedett. A kinti életben másod- vagy harmadrangú transzvesztita sztár.

A börtön az urbanizáció visszacsapása. A börtön intézménye egyidős a polgáriasodással és a felvilágosodással. A börtön is úgy működik, mint egy város, talán, mint egy körfolyosós ház, ahonnan nem lehet kimenni, még a sarki boltba sem. Az urbanizáció következménye a gengesedés, a slumosodás, a vandalizmus, a fertőző betegségek terjedése, az elöregedés és így tovább (eltekintve a pozitív következményektől.) Minden, ami urbanizáció, bizonyos szorzó mentén felerősödik a börtönben, de hajmeresztő mischungban, ami leginkább a magasiskolák hiányábán mutatkozik meg. A börtön kultúrája a gengmentalitáson kívül ugyanis rurális, azaz vidékies. Ennek számos magyarázata van, a legkézenfekvőbb mégis az, hogy a börtönőri munka megbecsültsége nem nevezhető magasnak, ezért nem a város lakói lesznek a börtönőrök pl. Budapesten, hanem a vidéki munkanélküliek. A börtön urbánus-rurális belső feszültségéből ered a magánélet teljes hiánya. Nincs egy rab. Rabok érdekcsoprtjai vannak.

Akik vallják azt a nézetet, hogy létezik cigánybűnözés, többek között a fenti jelenségekkel és azok okaival nincsenek tisztában. A cigánybűnözés-fogalom ebből az információhiányból ered, és egyfajta öndefiníciós problémát okoz (Én nem vagyok cigány, nem is akarok olyan lenni, tehát utálnom kell a cigányokat, és ehhez a nézetemhez igazítok minden egyéb nézetet, még azt is, hogy ki is vagyok én valójában, és ezért örömömet lelem a cigányok hibáztatásában, továbbá szeretem a magamfajtákat. – Aki egy kicsit ért a szociálpszichológiához, ez utóbbin elgondolkodhat.).

És akkor jöjjön az a mondat, amivel kezdeni akartam: a cigánybűnözésben való hit a hiányos szociológiai és kriminológiai ismeretekből eredő szociálpszichológiai probléma kompenzációja.

4 megjegyzés:

Péter írta...

Érdekes írás, nagy részével egyet is értek, de az egész témával kapcsolatban egy alapvető tévedést látok. Már a közéletben, nem a posztban :)

Létezik egy nagyon összetett társadalmi probléma. Ennek a problémának a megoldása egyre feszítőbb ellentéteket szül. Azonban ahelyett, hogy magának a problémának a gyökerével foglalkoznánk és azt próbálnánk kezelni, ehelyett egy szó jogosságáról folyik a diskurzus.

Sajnálatos módon ezt a kérdést átszövi a politika.

Egyrészt, évek óta hiányzik a politikai szándék ennek kezelését illetően. Az ellenzék és a kormány a másik ellehetetlenítése érdekében igyekszik valamily' módon hiteltelenné tenni ellenfelét. Nem az ellenfél, hanem az ellenség szerepet húzzák rá a riválisra, ami azért fontos tényező, mert ezen utóbbi a másik "megsemmisítésének" igényét foglalja magába.

A Fidesz ugyebár a nemzet fogalmából próbálja kivonni az MSZP-t, míg az MSZP a demokráciából, a demokratikus intézményeket elfogadó pártok közül a Fideszt. Ez bizony nem szolgál más célt, mint szavazatmaximalizálást.

A rendszerváltás után mindig akkor jelentek még "szélsőjobboldai" csoportok, amikor baloldali kormányok regnáltak és valamilyen ügyről kellett elterelni a figyelmet. Ugye Szabó Albert, Bácsfi Diána. A mai állapotokról nem is beszélve.

Itt kell elmondanom, nem szándékozok egyik politikai párt mellett sem érvelni, téríteni irányukba, pusztán a fenti kérdést elemzem, és véleményem szerint ezek a tényezők létfontosságúak :)

Mivel hazánkban nem volt erős a széljobb, ezért valamilyen módon meg kellett erősíteni, hiszen nem lehet kommunikálni riadtan a baloldali véleményformálóknak, hogy itt bizony jön a szélsőjobb, akik mögött Orbán Viktor áll (erről ugye nemrég Lendvai Ildikó nyilatkozott emlékezeteset), és akkor vége a demokráciának, de szerencsére vagyunk mi, az egyetlenek, akik megvédjük az országot, szavazzatok ránk.

Az utóbbi évek nagy botrányai véleményem szerint mind politikai célt szolgáltak. Olyan képet kellett sugallni, amiben dúl a rasszizmus. Mivel a kormányzó pártok elítélése olyan mértékű, hogy mindenhez automatikusan hozzákapcsolódott az emberekben az elutasítás, ezért ebben az esetben is ez történt. Számos olyan eset volt, amit nem feltétlenül tudatosan, de mindenképpen szerencsétlenül kommunikáltak, és az a kép alakult ki az emberekben, hogy a cigányokat pozitívan diszkriminálják, nem lépnek fel a cigányok által elkövetett jogszabálysértések ellen(mi több, az áldozatot vonják eljárás alá).

Ehhez sajnos hozzákapcsolódott, hogy a közbiztonság rohamos léptékben süllyedt, mondhatni, teljesen megszűnt. Nincs meg a forrás, amivel emelni lehetne a rendőrség színvonalát. A hitelességéről nem is beszélve.

A legnagyobb gond azonban mégis az, hogy nincs meg a politikai szándék a közbiztonság helyreállítására. Enélkül pedig nem lehet elvárni egy rendőrtől sem, hogy tisztességgel végezze a munkáját. Ha az állam nem áll ki mellette és védi meg, a rendőr tehetetlen.

Meglátásom szerint ezek a fontosabb pontok, amik elvezettek a "cigánybűnözés" körüli vitának. SZVSZ a szó inkább takar egy elkövetési formát, mintsem származásra utal. És egy jogos társadalmi igényt, a közbiztonság helyreállítását. Irreleváns az elkövető származása.

De ahelyett, hogy bármit is tennének azok, akik döntési pozícióban vannak(mivel nem áll politikai érdekükben), mindent megtesznek, hogy rasszizmusról tematizálják a közéletet, és hiteltelenné tegyék az ellent.

Én magam is rengetegszer meg kellett gondoljam, hogyan fogalmazzak, hogy ne lehessen kiforgatni az általam írottakat( persze tudom, ha valakinek ez a szándéka, akkor megteszi :) )

Bocsánat, hogy ilyen hosszúra nyúlt, de rövidebben ezt nem lehet kifejteni :)

Ja igen, Kislétával kapcsolatban akartam még egy pár szót.

A magam részéről nem fogadom el a rasszista indíttatású támadást (ahogy az előző két esetben történtet sem). Igény szerint kifejtem a véleményem egy másik kommentben, de addig nem akarom foglalni a helyet :)

Fotoirregular írta...

Csak nagyon röviden:
1. gratulálok a goldenblog első helyezéséért. (talán több comment is lehetne, azaz jobb lenne a bv-ések is aktívabban hozzászólnának a posztokhoz, a társadalom többi tagjáról nem is beszélve)
2. Szerintem: Ha "úgymond többségi társadalom " sikertelennek/elégedetlennek/ frusztráltnak érzi magát képes sikertelenségét/stb. a kisebbségekre vetíteni és okolni őket.
Képes ezért ölni is!
A népirtások(http://hu.wikipedia.org/wiki/Zsid%C3%B3_holokauszt_Magyarorsz%C3%A1gon) (zsidó, cigány, meleg stb.) vezetéséért és törvényi támogatásáért az értelmiség felelős, a végrehajtásért a kevésbé művelt rétegek.

Benjámin írta...

Kedves Gergely!

Ma elég sokat olvastam a blogodat.
Két kérdésem lenne:
1.
Az a roma/cigány, aki melegnek adta ki magát, de szabadulása után ismét császár...Hogy érvényesülhetett bent ezzel a taktikával?
Egy meleg???
2.
Áh, ez már politika. Ezt inkább kihagyom. Nem tudok Veled mindenben egyetérteni. De a blog kiváló!

Polip írta...

1. a cigánybűnözés nem azt jelenti, hogy minden cigány bűnöző. Bizonyos bűneseteket tipikusan cigányok követnek el. Csak érdeklődj bármelyik rendőr ismerősnél, ha megbízik benned még azt is elárulja milyen statisztikát kell vezetniük.
2. a cigányokat bevédeni félelemre utal, márpedig az ilyen csak csicska lesz a sitten is.
3. nagyon sajnálom, hogy magyar börtönökben nincs árja testvériség, sokkal kevesebb probléma lenne